Betegségek és kezelésük: Aranyér - Érfestés - Emlő - Epe - Pajzsmirigy - Klinikai Speciálitás

Érfestés (angiográfia), értágítás (angioplasztika)
Az érfestés (angiográfia) olyan vizsgálat és beavatkozás, amely az Ön betegségének részletes megismeréséhez, a további sebészeti, vagy egyéb kezelésének tervezéséhez szükséges.
Az érfestés során helyi érzéstelenítés után egy verőeret, vagy vénát kell megszúrni, általában a lágyékhajlatban, illetve a könyökhajlatban. Ezt követően egy vékony műanyag csövet – katétert – vezetünk az érbe. A katéteren keresztül fecskendezzük be a kontrasztanyagot, mely a röntgenfelvételeken kirajzolja az ereket. A bevezetett katéter fájdalmat nem okoz. A kontrasztanyag beadása viszont melegérzetet okozhat.
Nagyon fontos, hogy a vizsgálat során tartsa be az orvos utasításait, az Ön együttműködése szükséges ahhoz, hogy értékelhető eredményt kapjuk. A beavatkozás általában egy óránál rövidebb.
A vizsgálat végeztével a katétert eltávolítjuk, majd nyomókötést helyezünk a szúrás helyére.
Mit kell tennie és jeleznie Önnek a vizsgálatot végző orvosnak a beavatkozás előtt?
A beavatkozás napján reggeliznie nem szabad, vizet (max. 1-1,5 dl.-t) reggel 7 óráig ihat. Rendszeresen szedett gyógyszereit (kivéve a véralvadásgátló szereket) vegye be.
Ha Ön véralvadásgátló gyógyszert szed, ezt közölje orvosával. Ha bármilyen gyógyszerre vagy kontrasztanyagra érzékeny, jelezze a vizsgálat előtt. Ha cukorbeteg és inzulint kap, kérdezze meg orvosát, meg kell-e változtatni az inzulin adagolását a vizsgálat reggelén. A következő gyógyszereket a vizsgálat előtt 48 órával nem szabad bevenni:
 Ezek helyettesítésével kapcsolatban, konzultáljon családi orvosával.
A továbbiakban ismertetjük a vizsgálat menetét.
Mire kell figyelnie, és mit kell tennie a vizsgálatot követően?
A beavatkozás után a megszúrt végtagot (általában jobb láb, vagy valamelyik könyökhajlat) kinyújtva kell tartania. Fogyasszon kellő mennyiségű folyadékot. Ha a szúrást a lágyékhajlatban végeztük, akkor a kötéssel másnap reggelig ágyban kell maradnia, nem kelhet fel, a kötést csak ezután szabad eltávolítani. Azonnal hívja a nővért, amennyiben a szúrás helyén vérzést, vagy ha a megszúrt végtagján hűvösséget, színváltozást észlelne!
Amennyiben a beavatkozást a könyökhajlat felől végeztük, hasonlóképpen nyomókötéssel látjuk el a végtagot. A kart nyújtva, és magasan kell tartani. Végtagzsibbadás, fájdalom, vérzés esetén azonnal jelezze panaszát! Ha az érfestést végző kolléga a megfigyelési idő eltelte után engedélyezi, esetleg otthonába távozhat. A kötést másnap eltávolíthatja.

A következő szövődmények fordulhatnak elő (kb. 1%-os gyakorisággal:)
1, Allergiás reakció (bőrkiütés, viszketés fulladásérzés) a beadott kontrasztanyag következtében. Amennyiben korábban volt kontrasztanyaggal végzett vizsgálata és ennek során bármiféle rosszulléte volt, feltétlenül jelezze azt orvosának.
2, A beavatkozás során előfordulhat érsérülés, a vizsgált erek faláról véralvadék sodródhat le. Elzáródhat az érintett végtag artériás rendszere, de a bevezetett katéter útján bárhol lesodródhat vérrög, amely keringési zavart, embóliát idézhet elő (tüdő, szív, agy, egyéb szervek). Ezek miatt sürgős műtét válhat szükségessé. Ha az agyat ellátó ereket vizsgáljuk, az esetlegesen elsodródó véralvadék, átmeneti bénulást, esetleg maradandó károsodást okozhat, (ez 1 %-nál kisebb gyakorisággal fordul elő. )
3, A vizsgálatot követően a szúrás helyén vérzés alakulhat ki, ha ez nagyobb mértékű, akkor vérátömlesztés, esetleg műtét szükséges. A vérzés valószínűsége nagyobb, ha a beavatkozás alatt egy ülésben katéteres értágításos beavatkozást végzünk.
4, Az előzőekben részletezett szövődmények miatt, a katéteres vizsgálatok során ezer vizsgálatból kevesebb, mint egy alkalommal a beteg életét vesztheti.
Az értágítással, az erekbe ültetett protézisekkel kapcsolatos tudnivalók
Érfestéses vizsgálat során, amennyiben a szűkület elhelyezkedése és kiterjedése azt lehetővé teszi, elvégezhető bizonyos esetekben az erek katéteres tágítására (PTA).  A beavatkozás során az érbe katéterrel felvezetett, felfújható ballonnal kitágítjuk a szűkült vagy elzáródott érszakaszt, így az esetleges műtét helyett, viszonylag gyorsan helyreállítható a vérkeringés az érintett szakaszon. Mód van arra, hogy a tartós átjárhatóság érdekében, szintén katéteres módszerrel kis fémhálót (stent) juttassunk be a szűkület helyére, mely az eret tartósan nyitva tartja.  A tágítás során viszonylag ritkán érelzáródás, vérrögök elsodródása következhet be, ennek gyakorisága 3-4 %. A szövődmények egy része a beavatkozás során eredményesen elhárítható, azonban sürgős műtétre is szükség lehet az eredményes kezelés érdekében. Ritkán a beteg állapotának tartós rosszabbodása is bekövetkezhet.

Mivel az értágítás során a szokottnál kissé nagyobb átmérőjű katétereket használunk, és közben a beteg véralvadást gátló gyógyszereket kap, a beavatkozás utáni vérzés gyakorisága is nagyobb, mint az egyszerű diagnosztikus vizsgálat esetében.